Kutatási célunk, hogy magyar anyákból álló mintán összefüggéseket keressünk a szintetikus oxitocin, az epidurális érzéstelenítés és a császármetszés, valamint a szoptatás eredményessége, időtartama között.
Az eredeti magyar nyelvű anyag, ide kattintva
Kulcs gondolatok:
- A szintetikus oxitocin szülés indításra történő alkalmazása növelheti a császármetszés előfordulását (p<0,001), és hátrányosan befolyásolhatja a szülőszobai szoptatást (p=0,004).
- Az epidurális érzéstelenítésben részesített anyák újszülöttjeinél szignifikánsan magasabb arányban történt tápszeres kiegészítés (p<0,001), illetve rosszabb szopási készséget jegyeztek fel náluk . A természetes úton szült anyák jelentősen nagyobb arányban táplálták anyatejjel gyermeküket féléves korig, mint a császármetszéssel szült anyák (p=0,001).
- Azon újszülöttek, akiknek az édesanyja a szülésnél szintetikus oxitocint kapott, 44 %-ban alacsony szintű korai éhségjeleket (prefeeding cue) mutattak, az anyák kevesebb, mint 60%-a számolt be arról, hogy megszoptatta újszülöttjét a szülést követően, a szülőszobai tartózkodás alatt.
- Cadwell (2017) megállapította, hogya szintetikus oxitocin alkalmazásának egyik hátrányos tényezője a csökkent újszülöttkori pihenés az első órában, ami negatívan befolyásolja az újszülöttek memória konszolidációját, illetve csökkenti az újszülött szopásához kapcsolódó reflexeket.
- Egy magyar kutatás (KINCS, 2019) arról számolt be a fájdalomcsillapítóval és érzéstelenítéssel összefüggésben, hogy azok az anyák vélekedtek pozitívabban a szülés utáni időszakról, akik nem kaptak fájdalomcsillapítót a szülés során.
- WHO CSÁSZÁR AJÁNLÁS: a császármetszések optimális előfordulási aránya az összes szülésre vonatkoztatva 10-15% közé tehető (WHO, 1985) → ehhez képest: Eurostat 2017: 21% (2000: 12%, 1990: 7%) → a császármetszések előfordulási aránya globálisan növekvő tendenciát mutat → a császármetszés előfordulása hazánkban is évről-évre növekszik,
- a császármetszés után a szoptatás korai megkezdése és a kizárólagos szoptatás időtartama is jelentősen alacsonyabbnak bizonyul, amelyről Li és mtsai (2021) szintén beszámoltak (Beake et al., 2017,
- a császármetszéssel szült nők körében a csecsemő féléves korában a szoptatás aránya is alacsonyabbnak bizonyult a természetes szüléshez képest (Beake et al., 2019).
- A különböző módon születettek között jelentős különbség van a kizárólagos anyatejjel való táplálás időtartamában (F(2,1767)=4,067, p=0,017).
- Raba és mtsai (2009) tanulmányukban kimutatták, hogy a szintetikus oxitocin alkalmazása esetén kétszer gyakrabban történik császármetszés (Raba és mtsai, 2009). → alátámasztotta a kutatás
- Buckley (2015) tanulmányában szintén rámutatott a szintetikus oxitocin használat és a gyakoribb császármetszések közötti kapcsolatra (Buckley, 2015).
- Ez az összefüggés a mi vizsgálatunkban is szignifikánsnak bizonyult, a szülés indítás (p<0,001), valamint indítás és gyorsítás (p=0,013) esetén nagyobb arányban történt császármetszés, mint azon szülő nők körében, akiknél nem történt szülés indítás, illetve gyorsítás.
- Cadwell (2017) állítását, miszerint a szintetikus oxitocin alkalmazása esetén az első órában kisebb valószínűséggel valósul meg a szoptatás, jelen kutatási eredményeink is alátámasztják.
- Az Eurostat 2017-es adatai alapján a császármetszések magyarországi előfordulási aránya 37,3%-ra tehető, ezzel a magas gyakorisággal az Európai Régióban hazánk az 5. helyet foglalta el (Eurostat, 2019).
- A kapott válaszok alapján az indított szülések csak nem fele császármetszéssel végződik.
A szülőszerepre, a szülésre és a szoptatásra felkészítő programok, a várandós gondozás, a családbarát szülészeti ellátás elősegíti a szülések minél természetesebb, és minél kevesebb beavatkozással járó folyamatát, valamint a szoptatás, és tágabb értelemben az anyatejes táplálás első életórán belüli megvalósulásának eredményességét és időtartamának javítását.