A szoptatásnak számtalan előnye van a csecsemő és az édesanya számára is, s bár hazánkban a várandósok 98%-a tervezi szoptatni a babáját, a kitűzött szoptatási célok alacsonyabb arányban valósulnak meg. Féléves korra csupán a kisbabák 53,9%-át szoptatják. (1) Milyen szerepe lehet ebben a szülésindításnak?
Az aranyóra és a korai szoptatás kiemelt jelentőségű a szoptatás szempontjából. Teret ad arra, hogy az újszülött megismerkedjen a mellel, stabilizálja a vércukorszintjét, anyai oldalról segíti a tejtermeléshez szükséges hormonok meglétét. A szülésindítással született csecsemők esetében ritkábban valósult meg az aranyóra. A szülésindítás növeli a sürgősségi császármetszés esélyét és gyakran együtt jár a szeparációval. (2)
A szülésindítás során adott szintetikus oxitocin leállítja az anyai szervezet saját oxitocin-termelését, és emiatt a szülés utáni órákban is alacsonyabb a szervezet plazma-oxitocinszintje, ami a tejleadásért felelős, illetve hatással van a tejtermelődésért felelős prolaktin-hormon szintjére is. A szülésindukcióra adott szintetikus oxitocin még a szülés után két nappal is gyengébb oxitocinszinttel jár, és ez a különbség még két hónappal később is megmutatkozik. (3, 4, 5) Ez okozhatja a lassabb tejbelövellést és néhány anya-baba párosnál csökkent tejmennyiséget (vagy a kereslet-kínálat egyensúly nehezebb elérését).
A szintetikus oxitocin a csecsemő szervezetébe jutva megváltoztatja a viselkedését
A vizsgált újszülötteknél 15 szoptatáshoz szükséges reflex volt gyengébb. A kisbabák kevésbé kerestek aktívan, nehezebben tapadtak mellre és gyengébben tudtak szopni a szülést követő órákban. (3, 6, 7, 8)
Az oxitocinos szülésindítás vagy szülésgyorsítás gyakrabban jár együtt epidurális érzéstelenítéssel, melynek ópiát hatóanyaga átjut a magzatba és megváltoztatja a viselkedését a szülés utáni napokban. Gyakoribbá válik az aluszékonyság, a gyengébb szopás és az újszülöttkori sárgaság. Az epidurális anesztéziával születő csecsemők nehezebben tapadnak mellre és kevésbé aktívan szopnak, ami nagyobb súlyveszteséhez és csökkent tejtermeléshez vezethet. Gyakoribbá vált a szoptatás korai abbahagyása. (2, 9, 10)
A korábbi beavatkozások növelik a szülés műszeres befejezésének az esélyét, azaz a vákuum vagy fogó használatát, melyek együtt járhatnak a csecsemőnél a fej-nyak-váll régió sérüléseivel vagy a fejen kialakuló hematómával. Utóbbi növeli az újszülöttkori sárgaság esélyét.
Gyakrabban kerül sor sürgősségi császármetszésre, ami a szülés utáni szeparációval járhat. A kisbabák később kerülnek mellre és rövidebb ideig szopnak, ami csökkent tejtermeléshez vezethet. (2)
Az irányított kitolásból vagy műszeres befejezésből eredő gáttájéki sérülések vagy a császármetszés sebe megnehezítik az első napokban a kényelmes szoptatási pozíció megtalálását, illetve a kisbabáról való gondoskodást.
A 37-38. hétre született, úgynevezett korai érett kisbabák esetében lassabban ürül a bilirubin, gyengébb szopási képességekkel rendelkeznek, ez megnöveli a klinikai mértékű sárgaság kialakulásának az esélyét. A szülésindítással született csecsemőknél gyakoribb a sárgaság kialakulása. (11, 12) Nehezebbé válik a szoptatás, ébresztgetni kell a csecsemőt, evés közben is hamar el-elalszik. Ez növeli a nagyobb súlyvesztés és a csökkent tejtermelés esélyét.
A tanulmányok alapján a szülésindítás növeli az esélyét annak, hogy a csecsemő már a kórházban tápszeres pótlást kapjon, és nő a szoptatás korai abbahagyásának az előfordulása is. (13)
A szülés mesterséges megindítása bizonyos esetekben életmentő lehet, és számtalan kórállapotnál együtt járhat azzal, hogy javulnak az anyának vagy a csecsemőnek az egészségügyi kilátásai, ugyanakkor alkalmazása negatív hatással van a szoptatásra.
Szerző: Czétényiné Koltai Anna
E-mail: pkoltaianna@gmail.com
Irodalom:
(1) KOHORSZ 2018. A gyermekek táplálása. https://www.kohorsz18.hu/eredmenyek/elozetes-eredmenyek/117-a-gyermekek-taplalasa.html
(2) Hulman A. – Tisza B. – Dr. Karácsony I. Phd – Dr. Pakai A. Phd. Habil: A szülészeti események és a szoptatás összefüggései. Aranypajzs 2025. https://www.aranypajzsfolyoirat.hu/wp-content/uploads/2024/02/print_aranypajzs_2023_3_01.pdf
(3) dr. Varga K. – dr. Bálint B.: A természetes és a szintetikus oxitocin szüléskor és szoptatáskor. Szakirodalmi áttekintés, Orvosi Hetilap 2022. 163. évfolyam 41. szám. 1631-1632.
(4) Jordan, S. – Emery, S. – Watkins, A. – Evans, D. J. – Storay, M. – Morgan, G.: Associations of drugs routinely given in labour with breastfeeding at 48 hours: analysis of the Cardiff Births Survey. BJOG Int. 2009. 116: 1622–1632. https://obgyn.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1471-0528.2009.02256.x
(5) Prevost, M. – Zelkowitz, Ph. – Tulandi, T. – Hayton, B. – Feeley, N. – Carter, C. S. – Joseph, L. – Pournajafi-Nazarloo, H. – Yong Ping, E. – Abenhaim, H. – Gold, I.: Oxytocin in pregnancy and the postpartum: relations to labor and its management. Front Public Health 2014; 2: 1. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3902863/
(6) Bell, A. F. – White-Traut, R. – Rankin, K.: Fetal exposure to synthetic oxytocin and the relationship with prefeeding cues within one hour postbirth. Early Hum Dev. 2013; 89: 137–143. linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S0378-3782(12)00239-3
(7) Sahin, B. M.: Vajinal Dogumba uygulanan sentetik oksitosinin postpartum erken dönemde emzirmeye etkisinin incelenmesi. (Investigation of the Effect of Synthetic Oxytocin Administered During Vaginal Delivery on Early Postpartum Breastfeeding) İnönü Üniversitesi Sağlık Hizmetleri Meslek Yüksekokulu Dergisi (Journal of Inonu University Health Services Vocational School) 2021. 459-468. https://dergipark.org.tr/tr/download/article-file/1361101
(8) Gabriel, M. A. M. – Olza Fernández, I. – Malalana Martínez, A. M. – González Armengod, C. – Costarelli, V. – Millán Santos, I. – Morillo, F-C. – Riveiro, P. P. – López Sánchez, F. – Murillo, L.G.: Intrapartum synthetic oxytocin reduce the expression of primitive reflexes associated with breastfeeding. Breastfeed Med. 2015. 10: 209–213. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4410763/
(9) Varga K. – Andrek A. – Molnár J.E.: A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében. Budapest: Medicina 2019., 278–280.
(10) Lieberman, E. – Davidson, K. – Parritz L. S. – Shearer, E.: Changes in fetal positioning during labor and their associaation with epidural anaesthesia. Obstet Gynecol. 2005. 105.; 974–982. https://journals.lww.com/greenjournal/abstract/2005/05000/changes_in_fetal_position_during_labor_and_their.10.aspx
(11) D’Souza, S. W. – Black, P. – Macfarlane, T. – Richards, B.: The effect of oxytocin in induced labour on neonatal jaundice. Br J Obstet Gynaecol. 1979. 133-138. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/427052/
(12) Calder, A. A. – Ounsted, M. K. – Moar, V. A. – Turnbull, A. C.: Increased bilirubin levels in neonates after induction of labour by intravenous prostaglandin E2 or oxytocin. Lancet. 1974. 1339-1342. https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(74)92212-0/fulltext
(13) Madison, S. A. – Selvaratnam, R. J. – Davies-Tuck, M. J. – Howland, K. – Davey, M-A.: The association between intrapartum interventions and immediate and ongoing breastfeeding outcomes: an Australian retrospective population-based cohort study. International Breastfeeding Journal 2022. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9254645/