Amikor kompetens döntést szeretnénk hozni arról, hogy elfogadjuk-e a felajánlott vagy javasolt szülésindítást, fontos mérlegelnünk, milyen hatása lehet az újszülött kisbabánkra. Hogyan befolyásolja a rövid- és hosszú távú egészségét, fejlődését, a kisbabánk ellátását?
Itt felmerülhet az a kérdés, hogy mi a szülésindítás indikációja. Kétségkívül vannak helyzetek, amikor a kisbabánk fejlődése (esetleg biztonsága) szempontjából előnyösebb, ha világra jön, sok esetben viszont előnyösebb a várakozás a szülés természetes megindulására.
Hányadik gesztációs héten születik a kisbabánk?
A várandósság normális hossza 37–42 hét. A 37. hét betöltése előtt született kisbabákat koraszülötteknek nevezzük, ezen belül a 34–36. hét közt született kisbabákat késői koraszülötteknek. A 37-38. héten születetteket az érettség határán lévő újszülötteknek nevezzük. A késői koraszülöttek esetében, de még a 37–38. héten születő újszülöttek esetében is gyakoribbak a légzési és táplálási nehézségek, nehezebben tartják a testhőmérsékletüket, illetve gyakoribb az aluszékonyság, sárgaság, táplálási nehezítettség.
Amikor a szülésindítás időpontját meghatározzuk, fontos figyelembe vennünk, hogy az érett újszülöttek valamikor a 37–42. hét között születnek. Vannak olyan csecsemők, akik a 37–38. héten spontán elindulnak a világra, egészségesek, érettek. De vannak olyan kisbabák, akiknek a szervezete arra készül, hogy valamikor a 42. hét környékén álljanak készen, számukra például egy 39. heti indítás akár azzal is járhat, hogy a számukra ideálishoz képest három hetet elveszítenek a méhen belüli életszakaszból.
A terminus számítása
Továbbá fontos figyelembe vennünk a szülésindítás időpontjának meghatározásakor, hogy mennyire pontos a terminus számolása. Amennyiben a terminus időpontját az utolsó menstruáció kezdő napja alapján határozták meg, hosszabb menstruációs ciklusok esetén akár 1-2 héttel fiatalabb is lehet a kisbabánk. Ha bizonytalan a terminus számítása, a korai ultrahangok átnézése segíthet meghatározni, hogy a kisbabánk mennyire születik majd éretten.
Bár a 37. héttől megszületett csecsemőket érett újszülötteknek nevezzük, ez nem jelenti azt, hogy ne számítanának ezek a napok vagy hetek. Egy nagy longitudinális kutatásban arra jutottak, hogy a 37–41. hét között folyamatos kognitív fejlődés zajlik, minden egyes héten fejlődik a csecsemők idegrendszere, és az ebből fakadó mentális és pszichomotoros különbség még egy évesen is kimutatható.
Fontos tehát szülésindítás előtt mérlegelni, hogy valóban kockázatosabb-e akár a babára, akár az édesanyára, akár mindkettőjükre nézve a várandósság folytatása.
Oxitocin hatása a kisbabára
A szülésindításkor adott szintetikus oxitocin átjut a méhlepényi gáton, illetve a csecsemő éretlen vér-agy-gátján. A központi idegrendszerben számos oxytocin receptor található, mint a nucleus accumbens, az amygdala, a hippocampus vagy a gerincvelő; ezek pedig hatással vannak a kötődésre és a társas memóriára. A nagy dózisban adagolt oxitocin hatással van ezekre.
Bell és munkatársai összehasonlították az újszülöttek éhségjeleit, és arra jutottak, hogy az oxitocinos szülésindítással világra jött csecsemők aktivitása jelentősen alacsonyabb volt. Alacsony szintű éhségjeleket mutatott a szintetikus oxitocin adagolásával születő csecsemők 44%-a, míg akik nem kaptak szintetikus oxitocint, ez az arány 0% volt. Magas szintű éhségjeleket pedig a szintetikus oxitocin segítségével született kisbabák csupán 25%-a, míg az anélkül születő kisbabák 65%-a mutatott. A magasabb szintű éhségjelek nagyobb fokú éberséget, hatékonyabb szoptatást és rövidebb kórházi tartózkodást eredményeztek.
A csecsemőket szülés után 90 perccel megfigyelték egy szál pelenkában, és azoknál az újszülötteknél, akiknél szintetikus oxitocint használtak szülésindításhoz, 15 reflexes mozgás volt gyengébb. Ezek a mellhez való felkúszáshoz és a szopáshoz szükségesek: a kéz szájhoz emelése, ujjak hajlítása és nyújtása, szájtátogatás, nyelvnyújtogatás, kar- és lábmozgatás, antigravitációs reflexek, fejforgatás, bólogatás, talpi fogás, Babinski-reflex, szopás, állkapocsmozgatás és a nyelés. A szintetikus oxitocinnak hatása lehet az éhség és jóllakottság szabályozására.
Az oxitocinos szülésindításon átesett csecsemők erőteljesebb fájdalom- és stresszreakciókat mutattak az első napokban. Rágcsálókon végzett kísérletekben pedig a születéskor kapott oxitocin megváltoztatta az olyan hosszú távú viselkedéseket, mint a későbbi társas kapcsolatok vagy a saját utódjukról való gondoskodás.
Epidurális érzéstelenítés
Az oxitocinost indítást a vele járó nagyfokú fájdalom miatt gyakrabban kíséri epidurális érzéstelenítés, amelynek hatóanyagai ugyancsak átjutnak a magzatba. Ez negatívan befolyásolhatja a szülés kimenetelét, és gyakrabban kerül sor sürgősségi császármetszésre. Azok a csecsemők, akiknek a megszületésekor epidurális érzéstelenítést alkalmaztak, gyengébb szopási képességekkel rendelkeztek a szülés utáni napokban és szignifikánsan nagyobb arányban kaptak tápszeres pótlást már a kórházi tartózkodás alatt.
Az epidurális érzéstelenítés jelentősen megemelte az alacsony Apgar-értékkel születettek számát (általános állapotukra utaló mérőszám), a magzati hipoxia (oxigénhiány) és az újszülött intenzív osztályra való felvétel arányát.
Műszeres befejezés
A szülés műszeres befejezése, mint amilyen a vákuum vagy a fogó használata, gyakoribbá válik a szülésindítás általi beavatkozások következtében. A műszeres befejezésnél pedig gyakoribb a fejen a kefálhematóma (a koponyacsont és az azt borító hártya között a szülés során fellépő erők hatására létrejövő vérömleny) kialakulása. Szintén növeli a plexusz brachiálisz ideg sérülését. 3716 vákuumos szülés adatait elemezve, ennek esélyét 1,1%-ra tették.
Sürgősségi császármetszés
Az indított szülések gyakrabban végződnek császármetszéssel, akár a romló szívhangok miatt, akár amiatt, mert úgy ítélik meg az ellátók, hogy nem halad elég gyorsan a szülés, vagy valamilyen beilleszkedési rendellenesség miatt.
A császármetszéssel végződő szülések esetében gyakrabban marad el az aranyóra, gyakoribb a szoptatás későbbi megkezdése. Az újszülöttek gyakrabban kapnak tápszeres pótlást már a kórházban, és gyakoribb a szoptatás abbahagyása az első fél évben.
Természetes szülésnél a csecsemő mellkasából a szülőcsatornán áthaladva kipréselődik a magzatvíz, de ez császármetszésnél elmarad, így nehezebb az első légvétel, gyakrabban igényelnek segítséget a császármetszéssel született csecsemők és gyakoribbak az adaptációs zavarok is.
A császármetszés, amikor szükségszerű, életmentő beavatkozás lehet a csecsemő és az édesanya számára, azonban alkalmazása növeli olyan hosszú távú kockázatok esélyét, mint a légúti fertőzések, asztma, elhízás, illetve megváltoztatja a kisbaba bélmikrobiomját.
Újszülöttkori sárgaság fokozott kockázata
A szülésindításban részesült csecsemőket nagyobb arányban érintette az újszülöttkori sárgaság. Egy másik korai kutatás már összefüggésbe hozta a prosztagladinokkal való szülésindítást a csecsemő magasabb bilirubinszintjével. Azok az újszülöttek, akiknek oxitocinnal indították a szülését, 52%-ban voltak érintettek klinikai szintű sárgaságban, míg azok az újszülöttek, akiknél spontán indult a szülés és csak a szülés gyorsítására használtak oxitocint, 12%-ban.
Az újszülöttkori sárgaságban érintett csecsemők aluszékonyak, nehezen táplálhatók, napokig vagy időnként hetekig ébresztgetni kell őket. Extrém esetben a kezelés nélkül maradása együtt járhat az idegrendszer károsodásával, de ez hazánkban nagyon ritka. Az ebben érintett családokra viszont nagy terhet és sok aggodalmat róhat, békés összehangolódás helyett kimerítőek és aggodalommal teliek lehetnek az első hetek, tele küzdelemmel a kisbaba táplálásáért és a súlyának növekedéséért.
A kórházban alkalmazott kékfény-terápia a legtöbb helyen a baba szeparálásával jár együtt, ami miatt sérül a szoptatás.
A szülésindítással világra jött csecsemő
Kisbabákkal foglalkozó szakemberként nagyon gyakran látjuk, hogy minél több beavatkozás történik egy kisbaba születésénél, annál gyakoribb, hogy érintett valamilyen izomtónus-eloszlási zavarban: gyakoribb a feszesség (hipertónia) vagy a lazaság (hipotónia), illetve az aszimmetria. Ezek időnként fájdalommal is járhatnak a kisbabák számára, gyakoribbak ebből adódóan a szoptatási nehézségek, nehezebb lehet számukra kényelmes babahordozási módot találni, és a korai intervenció hiányában beleavatkozhat a mozgásfejlődésbe, ami pedig az idegrendszeri fejlődésre is hatással van.
A szülésindítás hatással van a csecsemő szoptatására, az oxitocin és az epidurális érzéstelenítés megváltoztathatja az anyai hormonális választ, illetve a kisbaba viselkedését az első napokon, melyek rendkívül meghatározóak a későbbi szoptatásban. A szülésindítás és egy esetleges sürgősségi császármetszés is fokozza a szeparáció esélyét, ami szintén megnehezíti a szoptatást, pedig a sikeres szoptatás számos egészségügyi és mentális előnnyel jár mind a csecsemő, mind az édesanya számára.
Szerző: Czétényiné Koltai Anna
https://www.czkoltaianna.hu
Irodalom:
(1) Tan, T-J. – Chen, W-J. – Lin, W-Ch – Yang, M-Ch – Tsai, Ch-Ch, Yang, Y-N – Yang, S-N – Liu, H-K.: Early-Term Neonates Demonstrate a Higher Likelihood of Requiring Phototherapy Compared to Those Born Full-Term. Children 2023. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10670379/pdf/children-10-01819.pdf
(2) Gleason, J. L. – Gilman, S. E. – Sundaram, R. – Yeung, E. – Putnick, D. L. – Vafai, Y. -Saha, A. – Grantz, K. L.: Gestational age at term delivery and children’s neurocognitive development. International Journal of Epidemiology, 2021., 1814–1823. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8932293/
(3) Rose, O. – Blanco, E. – Martinez, S. M. – Sim, E. K. – Castillo, M. – Lozoff, B. – Vaucher, Y. E. – Gahagan, Sh.: Developmental Scores at 1 Year With Increasing Gestational Age, 37–41 Weeks. Pediatrics. 2013. 1475–1481. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3639464/
(4) Gabriel, M. A. M. – Olza Fernández, I. – Malalana Martínez, A. M. – González Armengod, C. – Costarelli, V. – Millán Santos, I. – Morillo, F-C. – Riveiro, P. P. – López Sánchez, F. – Murillo, L.G.: Intrapartum synthetic oxytocin reduce the expression of primitive reflexes associated with breastfeeding. Breastfeed Med. 2015. 10: 209–213. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC4410763/
(5) Feldman R. Oxytocin and social affiliation in humans. Horm Behav 2012. 380–391. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0018506X12000098?via%3Dihub
(6) Francis, D. D. – Champagne, F.C. – Meaney, M.J.: Variations in maternal behaviour are associated with differences in oxytocin receptor levels in the rat. J Neuroendocrinol 2000. 1145–1148. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11106970/
(7) Bell, A. F. – White-Traut, R. – Rankin, K.: Fetal exposure to synthetic oxytocin and the relationship with prefeeding cues within one hour postbirth. Early Hum Dev. 2013; 89: 137–143. linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S0378-3782(12)00239-3
(8) dr. Varga K. – dr. Bálint B.: A természetes és a szintetikus oxitocin szüléskor és szoptatáskor. Szakirodalmi áttekintés, Orvosi Hetilap 2022. 163. évfolyam 41. szám. 1631-1632.
(9) Bales, K. L. – Pfeifer, L. A – Carter C. S.: Sex differences and developmental effects of manipulations of oxytocin on alloparenting and anxiety in prairie voles. Dev Psychobiol 2004. 123–131. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14994263/
(10) Bales, K.L. – van Westerhuyzen, J.A. – Lewis-Reese, A. D. – Grotte, N. D. -Lanter, J. A. – Carter, C. S.: Oxytocin has dose-dependent developmental effects on pair-bonding and alloparental care in female prairie voles. Horm Behav 2007. 274–279. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC1978481/pdf/nihms-28652.pdf
(11) Aksoy, S. D. PhD – Yel, S. Y – Akyildiz, D. PhD: The Effect of Maternal Oxytocin Induction during Birth on Early Neonatal Pain and Stress: A Quasi-Experimental Study. Biol Res Nurs 2025. 101-108. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11555906/
(12) Varga K – Andrek A. – Molnár J. E.: A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében. Budapest: Medicina, 2019. 278–80.
(13) Hulman A. – Tisza B. – Dr. Karácsony I. Phd – Dr. Pakai A. Phd. Habil: A szülészeti események és a szoptatás összefüggései. Aranypajzs 2025. https://www.aranypajzsfolyoirat.hu/wp-content/uploads/2024/02/print_aranypajzs_2023_3_01.pdf
(14) Lieberman, E. – Davidson, K. – Parritz L. S. – Shearer, E.: Changes in fetal positioning during labor and their associaation with epidural anaesthesia. Obstet Gynecol. 2005. 105.; 974–982. https://journals.lww.com/greenjournal/abstract/2005/05000/changes_in_fetal_position_during_labor_and_their.10.aspx
(15) Høtoft, D. – Maimburg, R. D.: Epidural analgesia during birth and adverse neonatal outcomes: A population-based cohort study. Women Birth. 2021 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1871519220302651?via%3Dihub
(16) Chaturvedi, Ap. – Chaturvedi, Ab. – Stanescu, A. L. – Blickman, J. G. – Meyers, S. P.: Mechanical birth-related trauma to the neonate: An imaging perspective. Insights Imaging 2018., https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5825313/
(17) Mollberg, M. – Hagberg, H. – Bager, B. – Lilja, H. – Ladfors, L.: Risk Factors for Obstetric Brachial Plexus Palsy Among Neonates Delivered by Vacuum Extraction. Obstetrics & Gynecology 2005.913-918. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16260506/
(18) Raihana, S. – Alam, A. – Huda, T. M. – Dibley, M. J.: Factors associated with delayed initiation of breastfeeding in health facilities: secondary analysis of Bangladesh demographic and health survey 2014. Int Breastfeed J. 2021.
(19) Getaneh T, Negesse A, Dessie G, Desta M, Temesgen H, Getu T, Gelaye K. Impact of cesarean section on timely initiation of breastfeeding in Ethiopia: a systematic review and meta-analysis. International Breatfeeding Journal 2021. 16:51. 17. https://link.springer.com/article/10.1186/s13006-021-00360-w
(20) Getaneh T, Negesse A, Dessie G, Desta M, Temesgen H, Getu T, Gelaye K. Impact of cesarean section on timely initiation of breastfeeding in Ethiopia: a systematic review and meta-analysis. International Breatfeeding Journal 2021. 16:51. 17. https://link.springer.com/article/10.1186/s13006-021-00360-w
(21) Beake, S. – Bick, D. – Narracott, C. – Chang, Y-S: Interventions for women who have a caesarean birth to increase uptake and duration of breastfeeding: a systematic review. Matern Child Nutr. 2017. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6866035/pdf/MCN-13-e12390.pdf
(22) Madison, S. A. – Selvaratnam, R. J. – Davies-Tuck, M. J. – Howland, K. – Davey, M-A.: The association between intrapartum interventions and immediate and ongoing breastfeeding outcomes: an Australian retrospective population-based cohort study. International Breastfeeding Journal 2022. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9254645/
(23) Lupu, V. V. – Miron, I. C. – Raileanu, A. A. – Starcea, I. M. – Lupu, A. – Tarca, E. – Mocanu, A. – Buga, A. M. L. – Lupu, V. – Fotea, S.: Difficulties in Adaptation of the Mother and Newborn via Cesarean Section versus Natural Birth—A Narrative Review. Life (Basel) 2023. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9965845/
(24) D’Souza, S. W. – Black, P. – Macfarlane, T. – Richards, B.: The effect of oxytocin in induced labour on neonatal jaundice. Br J Obstet Gynaecol. 1979. 133-138. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/427052/
(25) Calder, A. A. – Ounsted, M. K. – Moar, V. A. – Turnbull, A. C.: Increased bilirubin levels in neonates after induction of labour by intravenous prostaglandin E2 or oxytocin. Lancet. 1974. 1339-1342. https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(74)92212-0/fulltext