Effects of Obstetric Interventions During Labor on Birth Process and Newborn Health
Az eredeti angol nyelvű anyag, ide kattintva
Arra a következtetésre jutottak, hogy a vajúdás első szakaszában végzett beavatkozások negatívan befolyásolják a szülési folyamatot és az újszülött egészségét, és növelik a beavatkozás szükségességét a második szakaszban.
- A szülés egy teljesen normális fiziológiai folyamat, nem betegség, amelynek természetes lefolyásban kell lezajlania (Darra, 2009; Hotelling, 2009).
- A Nemzetközi Szülésznők Szövetsége kijelentette, hogy a szülés fiziológiai folyamat, és hacsak nem szükséges, a szülésznőknek kerülniük kell a beavatkozást a vajúdás szakaszába (Szülésznők Nemzetközi Szövetsége, 2012).
- Bár a múltban a szülések többnyire otthon zajlottak, a 20. század vége felé a nők elkezdtek kórházakban szülni (Kjærgaard et al., 2008). Ennek a tendenciának a hatására a szülést elkezdték orvosi problémának minősíteni, amelyet különféle beavatkozásokkal kell kezelni (Van Der Hulst et al., 2004).
- A vajúdás szakaszában a mindennapos beavatkozások közé tartozik a folyamatos elektro-magzati monitorozás (EFM), az étel- és italfogyasztás korlátozása, a gyakori hüvelyi vizsgálat, a terhesség megindítása, a beöntés, az burokrepesztés, a mozgásszabadság korlátozása, az epidurális és regionális érzéstelenítés, a fájdalomcsillapítás a szülési fájdalom csökkentése érdekében, a hólyagkatéterezés, a gátmetszés, a késői és korai törlés, a csipesz, a szívás és a császármetszés (C/S) (Arslan, 2012; Lawrence et al., 2013; Taşkın, 2014).
A szülés során nyújtott megfelelő szülészeti ellátás és beavatkozás jelentősen hatékony lehet a szülési folyamat számos lehetséges szövődményének megelőzésében. Az ilyen beavatkozások idő előtti és rutinszerű alkalmazása valószínűleg káros hatással van a magzati, az anyai, a szülési és a hormonális szekréció működésére, és akár kiegészítő beavatkozásokat is igényelhet (Begley, 2014; Leal et al., 2014; Rossen et al., 2010; Yeygel Özcan & Aluş Tokat, 2015).
(szerkesztette: Laibl Anna)
