Ebben a cikkben áttekintjük, hogy milyen jogok illetik meg a várandósokat és a szülő nőket egészségügyi ellátás igénybevétele során.
A jogokról és a jogérvényesítésről
Mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy a gyermekvárás és a szülés ideje nem a jogérvényesítésre leginkább alkalmas idő: a várandósgondozás helyszíne és a szülőszoba optimális esetben nem harctér, nem vitafórum. Mégis érdemes tisztában lenni a jogaiddal, hiszen:
- ezáltal magabiztosabban tudsz kérni, kommunikálni,
- ha nem tudsz a jog adta lehetőségeidről, akkor lehet, hogy nem is jut eszedbe mondani, amit szeretnél (pl. ha nem tudod, hogy a párod a szülés alatt végig melletted lehet, akkor lehet, hogy nem is kéred, hogy a kórházba érve egyből engedjék be veled a szülőszobára, s ne a folyosón várakoztassák),
- így láthatod: a jogok megvannak, nem kiharcolni kell őket, hanem élni velük (ami egyes esetekben legalább olyan nehéz, mint amilyen szépen hangzik…).
Fontos, hogy tudd: a legtöbb kérdésben van választási lehetőséged
Szinte minden vizsgálatra, beavatkozásra mondhatsz nemet. Szinte mindig kérhetsz időt, hogy a pároddal, dúláddal, vagy bárki mással, akár egy másik szülésznővel, (szülész)orvossal megbeszéld a hallottakat, és átgondolt döntést hozhass. (Tudni fogod, ha tényleg veszélyhelyzet van, hiszen akkor az ellátók nem teketóriáznak.)
Könnyen lehet, hogy a várandósság vége felé, illetve a szülés alatt nem leszel abban az állapotban, hogy kiállj magadért. Lehet, hogy a párod sem fog tudni segíteni neked a kéréseid képviseletében: érthető, ha ott, akkor ez nem megy neki, hiszen a leendő, éppen születőben levő apa is bevonódik érzelmileg, ő is egyfajta módosult tudatállapotban van, emellett az ő helyzete is kiszolgáltatott némileg, félhet a személyzet reakciójától. Ahogy tőled sem, úgy a párodtól sem várható el, hogy harcoljon.
Ha dúla támogatásával készültök a szülésre és a kisbabás időszakra, akkor – saját kompetenciája határain belül – ő is segíthet neked információval, érzelmi támogatással, hogy meghozd a számodra fontos döntéseket.
A dúla sohasem dönt az anya, illetve a pár helyett. Ha mellette van a szülés alatt, akkor közvetítheti az anya kívánságait az egészségügyi személyzet felé, de nem az anya képviselőjeként lép fel. Így például jelezheti az anyának, ha fontos döntési helyzet adódik, megkérdezheti tőle, hogy elegendő információt kapott-e, érti-e, mit javasol az orvos, szülésznő, esetleg jelezheti az orvosnak, hogy tudomása szerint az anya nem szeretne pl. oxitocint vagy gátmetszést – de nem léphet fel az anya „harcias védelmezőjeként” vagy „jogi képviselőjeként”.
Ahhoz, hogy könnyebben élhess a jogaiddal, nem kell bemagolni, vagy a szülőszobán kinyomtatva lengetni a lenti listát – elég, ha ezt megjegyzed:
· Anita Budak (a Horvát Dúlaszövetség elnöke) szavait idézve: könnyebb utólag bocsánatot kérni, mint előzetesen engedélyt, azaz mozogj, ahogy szeretnél, ne kérdezd meg, hogy szabad-e felkelned, kimenned a WC-be, innod egy korty vizet stb., csak tedd meg – legfeljebb utólag elnézést kérsz;
· egy-egy beavatkozásról való döntés előtt érdemes megkérdezni: „Most veszélyben van a babám?”, „Várhatunk ezzel egy kicsit?”
A kórházban gyakran elhangzik az érv, hogy infrastrukturális, szervezési, humánerőforrásbeli hiányosságok vagy időhiány miatt nincs lehetőségük biztosítani valamely jog érvényesülését. Ezt fogadhatjuk akár megértéssel is, azonban nem mentesíti az egészségügyi szolgáltatót az alól, hogy teljesítse jogszabályi kötelezettségeit, és nem lesz elfogadható érv egy esetleges felelősségre vonási eljárásban.
Milyen jogok illetnek meg?
A legfontosabb jogaid:
- 1 kísérő folyamatosan melletted lehet az egész szülés alatt,
- nem vagy köteles fekve tölteni sem a vajúdás, sem a kitolás idejét – ha nincs egészségi indoka (pl. EDA, vákuum használata),
- egészségi indok híján nem választhatnak el az újszülött babádtól, egészségi indok esetén is csak a szükséges időre és mértékben,
- szinte minden vizsgálatot, beavatkozást visszautasíthatsz,
- jogod van tájékoztatást kapni és kérdezni.
Az alábbi alapvető emberi jogok és ún. betegjogok illetik meg az egészségügyi ellátást igénybe vevő nőt:
– alkotmányos alapjogok (különösen az emberi méltósághoz való jog, és a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog; Magyarország Alaptörvénye II. cikk, IV. cikk, VI. cikk (1), (3) bekezdések, XX. cikk (1) bekezdés),
– a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog,
– várandósgondozás igénybevétele, visszautasítása,
– intézeten kívüli szülés,
– szabad orvosválasztás, szabad kórházválasztás,
– önrendelkezéshez való jog és a beavatkozások visszautasításának joga,
– a kapcsolattartás joga,
– tájékoztatáshoz való jog,
– az intézmény elhagyásának joga,
– az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga,
– saját tárgyak használata,
– orvosi titoktartáshoz való jog.
A várandós, illetve szülő nő ugyan nem beteg, ám – mint egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyt – őt is az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban: Eütv.) meghatározott ún. betegjogok illetik meg.
Nem lenne értelme most bemutatni az összes felsorolt jogot, ezért csak azokon vezetlek végig, amelyeknek számodra is van közvetlen gyakorlati jelentősége.
Az emberi méltósághoz való jog [Eütv. 10. § (1)-(4) bekezdés]
Ez alkotmányos alapjog, ám az egészségügyről szóló maga is részletezi. Csak egy rövid részlet a törvényből: „A beteg személyes szabadsága […] kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható.”
A személyes szabadságnak része, hogy az ember mozog, különféle testhelyzeteket vesz fel.
A „mások egészsége védelmében” a magzatra is értendő, de nem ezt jelenti: „Feküdjön le, különben elmozdul a CTG-öv, és nem hallom a baba szívhangját!”, „Ha guggol, nem tudok segíteni, ha baj van!”
A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon mozogjon és cselekedjen – még a szülő nőnek is a szülészeten. Ez a jog csakis törvényben meghatározott esetekben (pl. bűncselekmény elkövetése esetén), törvényes eljárás keretében korlátozható.
A megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog [Eütv. 7. § (1)-(2) bekezdés]
Minden várandósnak, szülő nőnek, születendő magzatnak és újszülöttnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Az ellátás akkor megfelelő, ha az irányadó szakmai és etikai szabályok és irányelvek megtartásával történik.
Szabad orvosválasztás, szabad kórházválasztás [Eütv. 8. §]
Államilag finanszírozott ellátás keretében a körzetes védőnőnél, háziorvosnál és szakrendelőben lehet igénybe venni a várandósgondozást, illetve a körzetes kórház szülészetén lehet szülni. Akkor szülhetsz más kórházban, ha a kórháztól kérsz és kapsz befogadó nyilatkozatot (ezt az intézmény akkor tagadhatja meg, ha nincs kapacitása ellátni körzeten kívüli nőket).
2021 tavasza óta csak magán ellátásban van lehetőség orvost, szülésznőt fogadni:
– tb-finanszírozott ellátásban a közül választhatsz, hogy a körzetes/befogadó kórház orvosai közül:
– kihez szeretnél várandósgondozásra járni,
– ki legyen jelen a szülésednél az éppen dolgozók közül; ha nagyon nincs meg az összhang az orvossal, kérheted, hogy más lásson el, illetve kísérje a szülésedet;
– ha magánorvoshoz jársz várandósgondozásra, akkor államilag finanszírozott ellátás keretében csak akkor szülhetsz az orvosodnál, ha épp ő ügyel, amikor szülni érkezel a kórházba;
– ez az orvos tervezett beavatkozásokat (pl. programozott császármetszést vagy szülésindítást) csak a magánkórházban végezhet nálad.
A szabad orvosválasztáshoz való jognak része az is, hogy másodvéleményt kérhetsz: ha nem értesz egyet a diagnózissal vagy a javasolt eljárással, kérheted, hogy másik orvos is vizsgáljon meg (akár ugyanabban a kórházban, akár másikban).
Intézeten kívüli szülés
A szülés lehetséges helyszíneiről (otthon, kórház, stb.) minden várandósnak részletes tájékoztatást kell(ene) kapnia a várandósgondozást nyújtó orvostól és védőnőtől. Alapvetően mindenki ott szülhet, ahol szeretne: otthon, kórházban, kölcsönlakásban, születésközpontban vagy más helyszínen.
Az intézeten kívüli szülésnek három típusa van, ezeket csak vázlatosan mutatom be.
1) Tervezett, szaksegítséggel kísért intézeten kívüli szülés
Fogalma: tervezetten otthon, bérelt vagy kölcsönlakásban, születésházban, születésközpontban, vagy egyéb, az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő helyszínen történő, szaksegítséggel kísért szülés (összefoglaló néven: otthonszülés).
Az otthonszülés legális választási lehetőség. E témában 2011. Április 1-jé óta létezik jogszabály; azonban a nőknek 2011 előtt sem volt tilos kórházon kívül szülniük, csak akkor még nem volt jogilag szabályozva, hogy a szaksegítség és egyéb segítők (orvos, szülésznő/bába, újszülöttgyógyász, dúla) milyen formában, feltételekkel, felelősséggel vehetnek részt az ellátásban.
Az intézeten kívüli szülés egészséges várandós és egészséges magzat számára biztonságos: alacsony kockázatú várandósság esetén ugyanolyan biztonságos intézeten kívül szülni, mint kórházban (a vonatkozó szakirodalmat lásd a cikk végén). Otthonszüléseknél jóval kevesebb beavatkozás történik, általában magasabb az anyai elégedettség a szülés élményével, továbbá az intézeten kívül szült anyák jellemzően 6 hónapig kizárólagosan, majd hosszabb ideig (értsd: több hónapig, illetve évig) szoptatják a kisbabájukat.
2) Freebirth, szabadon szülés
A fentitől eltérő fogalom az ún. freebirth vagy szabad szülés: ekkor szándékoltan nincs jelen szaksegítség (bába), az anya egyedül szeretné világra hozni gyermekét. Erre is van jogi lehetőség, hiszen a szüléshez nem kötelező szaksegítséget igénybe venni, ugyanakkor a freebirth-t sem orvosok, sem bábák nem javasolják.
Alacsony kockázatú várandósság esetén nem minősül automatikusan a gyermek veszélyeztetésének: az ombudsman több jelentésében is rámutatott, hogy a szülés módja önmagában nem elegendő a veszélyeztetettség megállapításához. Az viszont alapot adhat gondatlan veszélyeztetés megállapítására, ha az anya egy esetleges komplikáció felismerésekor nem hív időben segítséget.
Nagyon fontos: szülés után az újszülöttet meg kell vizsgáltatni neonatológus szakorvossal (be kell vinni a területileg illetékes kórház újszülöttosztályára), az anyát pedig látnia kell szülészorvosnak.
3) Nem tervezett otthonszülés
Ez a kifejezés azt az esetet takarja, amikor az volt az eredeti terv, hogy a vajúdás beindulása után bementek a kórházba, de ez valamilyen oknál fogva nem jön össze (pl. mert váratlanul begyorsul a szülés). Természetesen ez is legális, és szülés után ekkor is meg kell vizsgáltatni a babát és az anyát.
Az intézmény elhagyásának joga [Eütv. 12. §]
Az anya bármikor elmehet a kórházból, ha ezzel nem veszélyezteti magzata vagy újszülöttje testi épségét, egészségét. Ha ez a szülést követő 24 órán belül történik: az az ún. ambuláns szülés.
Távozási szándékát az anyának be kell jelentenie (ha nem teszi, az gyermekvédelmi eljárást/feljelentést vonhat maga után), s azt bele kell foglalni az egészségügyi dokumentációjába. Ez az anyát is védi: nehogy a kórházban azt gondolják/mondják, hogy elment és vitte az újszülöttet is szó nélkül.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga [Eütv. 24. §]
Az egészségügyi ellátás teljes folyamatáról dokumentáció készül.
A várandósgondozás orvosi eseményeiről ambuláns lapot kell kapnod.
A szülészeti osztályon történő ellátás dokumentumai közül a zárójelentés az, amiből kapnod kell egy példányt, amikor távozol a szülészetről, illetve a gyermekágyas osztályról (és a gyermeked zárójelentéséből is). Ezen felül jogosult vagy:
·kikérni és megnézni az összes rólad készült egészségügyi dokumentumot (így a zárójelentésnél sokkal részletesebb ápolási dokumentációt),
·azokról másolatot kérni (első alkalommal térítésmentesen) vagy készíteni (lefotózni, lemásolni),
·kérni, hogy javítsák vagy egészítsék ki azt.
Fontos: ha kikéred az egészségügyi dokumentációdat, kérd, hogy a csak elektronikusan rögzített adataidat is mutassák meg, ne csak a papír alapú dokumentumokat!
A gyermeked egészségügyi dokumentációja tekintetében e jogok szülőként téged, illetve a gyermek apját illetik.
Ha e kérdésben segítségre van szükséged, esetleg az egészségügyi szolgáltató nem/nem megfelelően teljesíti a kérésedet, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatsz.
Saját tárgyak használatának joga [Eütv. 11. § (7) bekezdés]
A szülészeten és a gyermekágyas osztályon is használhatod a saját ruháidat, személyes tárgyaidat (pl. viheted a kedvenc párnádat, kislámpádat stb.); szülés és császármetszés esetén is viselheted a szemüvegedet.
Az orvosi titoktartáshoz való jog [Eütv. 25. § (5) bekezdés]
E jog egyik fontos eleme az, hogy a várandósgondozás és a szülés alatt csak az lehet jelen, akiknek az ellátásban való részvétele szükséges, illetve akinek a jelenlétéhez hozzájárulsz. Nyugodtan szólj, ha nem szeretnéd, hogy orvostanhallgatók/szülésznőhallgatók legyenek bent a vizsgálatodnál vagy a szülésednél!
A kapcsolattartás joga [Eütv. 11. §]
E jog több helyzetben is jelentős szereppel bír.
Szülésnél 1 kísérő végig a szülő nő mellett lehet:
·bármely nagykorú személy, nemcsak hozzátartozó;
· a szülő nő ezen joga járvány idején sem korlátozható (látogatási tilalomra hivatkozással);
·az épületbe lépéstől a szülés végéig, a vajúdás, a kitolás és a lepény megszületésének teljes időtartama alatt;
· az egészségügyi törvény szerint a felvételkori vizsgálatnál is: „11. § (5) A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen […]” – ezzel szemben sajnos az az általánosan elterjedt magyar gyakorlat, hogy a szülészetre érkezve a pár becsönget a szülőszobákhoz vezető ajtón, az ajtót nyitó szülésznő pedig az anyát behívja, viszont az apát, dúlát nem engedi be, hanem a felvételi vizsgálat és CTG idejére leülteti a folyosón (és a szülőszobákhoz vezető ajtó pedig csak belülről vagy kóddal nyitható…);
·az egészségügyi törvény nem tiltja több kísérő jelenlétét sem (pl. apa és dúla is), ennek megengedése az egyes kórházakon múlik – és rajtatok: még a szülés megindulása előtt jelezzétek a kórháznak, ha ezt szeretnétek, illetve csatlakozzatok a kérdésben született petíciókhoz! Van több olyan kórház, ahol az apa és a dúla is bent lehet az anya mellett.
(Számos petíció, aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a szülészetek engedélyezzék az apa és a dúla együttes jelenlétét a vajúdó nők mellett, hiszen az apa nem kísérő, hanem az egyik szülő, a dúla pedig nemcsak az anya kísérője, hanem a páré. Ha fontosnak tartod, csatlakozz a kérésekhez, írd alá a petíciókat! A cikk végén megtalálod a petíciók elérhetőségét.)
Császármetszés esetén egyes kórházakban beengedik a kísérőt a műtőbe, máshol nem. A családközpontú szülészeti protokoll szerint:„Az anyának joga van ahhoz, hogy egy általa választott kísérő a műtétes szülésbefejezés esetén is mellette legyen.” (32. ajánlás). A protokoll ír az aranyóráról is: „Császármetszés esetén, még a műtét ideje alatt [értsd: a varrás ideje alatt – a szerző], az »aranyóra« időszakában, az újszülöttet az anya mellkasára, közvetlen bőr-bőr kontaktussal ajánlott elhelyezni. Ha ez orvosi okból nem lehetséges, úgy az újszülöttet az apa (kísérő) mellkasára, közvetlen bőr-bőr kontaktusban ajánlott elhelyezni, majd az anyának átadni, amint az lehetségessé válik.” (33. ajánlás).
A baba világrajöttét követően:
·jogod van hozzá, hogy újszülötteddel egy helyiségben helyezzenek el (rooming-in),
·vizsgálatoknál, fürdetésnél is jelen lehetsz, mehetsz a babával, viheted te (vizsgálat közben lehet a baba a karodban, a melleden; azt is mondhatod: nem szeretnéd, hogy fürdessék a kicsit),
·a folyamatos együttlétet csak akkor lehet korlátozni, ha azt az anya vagy az újszülött egészségi állapota kizárja,
·ha a baba egészségügyi ellátásra szorul, joga van hozzá, hogy szülője, vagy a szülő által megnevezett személy mellette tartózkodjon: azaz, ha más helyiségben, osztályon kell ellátni a kicsit, mehetsz vele te, vagy az édesapja, a nagymamája, a barátnőd, a dúlátok vagy más, akit szeretnétek.
[Előfordulhat, hogy a PIC-re (perinatális intenzív centrum: újszülött intenzív osztály) nem engedik be akár az anyát sem, vagy csak nagyon kevés időre – akár más babák ellátása, akár helyszűke, akár más ok miatt. Jó, ha tudod, hogy az egyes kórházak gyakorlatában e téren is óriási különbségek vannak: van, ahol a PIC-en is egész nap együtt lehet az anya és a baba, van, ahol napi 30 perc a látogatási idő. Érdemes előre informálódni, akár elolvasni a PIC házirendjét, a Koraszülöttekért Országos Egyesület honlapját. Ha van rá lehetőségetek, szükség esetén meg lehet próbálni megszervezni, hogy a baba átkerüljön egy anya- és babaközpontúbb szemléletű kórház PIC-ére.]
Az anyának a gyermekágyas osztályon joga van látogatókat fogadni (szobatársai jogainak tiszteletben tartásával). Érdemes előre tudakozódni, hogy az adott kórházban hol lehet fogadni a látogatókat: a szobában, a folyosón, külön helyiségben.
A kapcsolattartás joga:
·a kórházban meglévő feltételektől függően,
·a betegellátás zavartalanságát biztosítva,
·a házirendben részletezett módon gyakorolható – de: a házirend nem korlátozhatja e jogok tartalmát (azaz nem veheti el a lényegüket).
Ha veszteség történne:
·korai vetélés esetén a nő döntheti el, hogy kivárja, míg magától lezajlik a vetélés (otthon), vagy művi befejezést szeretne,
·akkor is lehet az anya mellett kísérő, ha nem élő babáját szüli meg (és nagyon is fontos, hogy ne kelljen egyedül maradnia, ha nem szeretne),
·a nőnek, a párnak joga van méltó módon elbúcsúzni a babától, nevet adni neki, anyakönyveztetni, eltemetni.
·[lásd az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az AJB 4291/2010. számú ügyben kiadott jelentését; összefoglaló a témában: https://www.ajbh.hu/en/-/korlatozott-kegyeleti-jogok]
Tájékoztatáshoz való jog [Eütv. 13-14. §]
A várandóst, illetve szülő nőt nemcsak akkor kell tájékoztatni, ha kérdez: az orvosnak magától is el kell(ene) mondania, hogy mi a használni javasolt gyógyszer neve, hatóanyaga, az adott eljárás lényege, várható rövid- és hosszútávú hatásai, előnyei, hátrányai, kockázatai, alternatívái, és nem alkalmazásának lehetséges hatásai. E jog akkor is megillet, ha adott esetben a beleegyezésed nem feltétele egy beavatkozás elvégzésének (pl. mert életveszélyes állapotban vagy).
A tájékoztatásnak egyéniesítettnek kell lennie, vagyis igazodnia kell az anya értelmi, kulturális helyzetéhez, életkorához és aktuális lelkiállapotához.
A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.
Az önrendelkezéshez való jog és a beavatkozások visszautasításának joga [Eütv. 15-20. §]
Az önrendelkezéshez való jog azt jelenti, hogy eldöntheted, mely beavatkozásokba egyezel bele. Az orvos nem kényszeríthet döntésed megmásítására („finomabb” módon, pl. érzelmi manipulációval sem).
A nem életmentő beavatkozások elvégzésének feltétele:
·megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes,
·megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés.
A beleegyezés megadható szóban, írásban, ráutaló magatartással, de invazív beavatkozáshoz írásbeli beleegyezés kell.
Egyedül akkor nincs szükség az anya beleegyezésére, illetve akkor nem utasíthatja vissza a beavatkozás, ha:
·annak elmaradása veszélyeztetné a magzat életét vagy testi épségét, vagy
·az anya közvetlen életveszélyben van.
Egyes kórházakban bevett szokás, hogy a szülészetre érkezéskor átadnak a vajúdó nőnek egy vagy több beleegyező nyilatkozatot, és kérik, hogy írja alá:
·tudd, hogy nem vagy köteles aláírni ezeket a papírokat – aktívan vajúdva végig sem fogod tudni olvasni;
·mondhatod azt, hogy akkor szeretnél erről dönteni, ha esetleg valóban felmerül az adott beavatkozás szükségessége, s akkor is szeretnél előtte tájékoztatást kapni;
·előfordul, hogy a beleegyező nyilatkozat általánosságokat tartalmaz: pl. hogy „beleegyezem minden szükségessé váló beavatkozásba” vagy „beleegyezem, hogy infúziót kössenek be” – nem javasolt aláírni;
·később sem vagy köteles aláírni semmit; de ha alá is írsz valamit, bármikor visszavonhatod a beleegyezésedet, szóban is (lásd a fenti kivételt);
·e nyilatkozatokat előre ki lehet kérni a kórházaktól (kötelesek kiadni, jó esetben a honlapjukon is fent van), és el lehet olvasni még a várandósság alatt; egyes részeit ki is lehet húzni, át lehet írni.
Az „5 hasznos kérdés”
Egy-egy beavatkozás elfogadása/visszautasítása előtt érdemes feltenni néhány kérdést (megindult szülés esetén könnyen lehet, hogy ez a feladat a párodra fog hárulni). A cél: információt szerezni a döntéshez és időt nyerni.
A kérdések:
·Miért van szükség erre a beavatkozásra?
·Veszélyhelyzet áll fenn? Jól van a baba?
·Muszáj azonnal cselekedni? Mi történik, ha várunk (fél órát, egy órát)?
·Miből áll ez a beavatkozás, és mik az előnyei és kockázatai?
·Mi mást lehet tenni helyette? Ki tudunk próbálni valami mást?
Kérhettek egy kis időt, hogy átgondoljátok, megbeszéljétek a kapott válaszokat.
Ha nem értesz egyet az orvossal és nem tudtok közös nevezőre jutni: meg lehet kérni, hogy részletesen írja bele az egészségügyi dokumentációdba (a zárójelentésbe is) a döntéseteket, a feltett kérdéseiteket, az arra kapott válaszokat, a nem teljesített kérést (figyelmen kívül hagyott visszautasítást), szakmai véleményét, annak indokát. Mielőtt elmész a kórházból, olvasd át a dokumentációt!
Kérhetsz másodvéleményt is, azaz hogy egy másik orvos is vizsgáljon meg, illetve tegyen javaslatot arra vonatkozóan, hogy mi történjen (várakozás vagy beavatkozás; melyik eljárás/gyógyszer, stb.).
Ez akadékoskodás volna? Szerintem jogérvényesítés, kiállás magatokért, még ha nehéz is. Azzal együtt, hogy tudom: sajnos vannak olyan helyzetek, amikor nem kivitelezhető vagy nem érdemes megtenni.
Visszajelzés és jogorvoslati lehetőségek
Nagyon hasznos, ha a várandósgondozás során, illetve a szülés után írásban visszajelzést adsz az intézmény igazgatójának, a szülészeti osztály vezetőjének arról, hogy mivel voltatok elégedettek, ki-mi volt támogató, hasznos és hogy mi volt rossz, hátráltató, bántó, esetleg jogsértő.
Az intézményvezetőnél panaszt is tehetsz, súlyosabb esetben etikai eljárást, szakfelügyeleti eljárást vagy akár büntetőeljárást kezdeményezhetsz.
Személyiségi jog sérelme esetén polgári peres eljárás indítható. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a testi és/vagy lelki egészség, a személyes szabadság, a magánélet megsértése, a személy hátrányos megkülönböztetése, a becsület, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése [2:43. §].
Sok-sok visszajelzés kell, máskülönben a szolgáltatók azt hihetik, hogy minden rendben van, vagy legalább is jó így is! A pozitív visszajelzés pedig segíthet abban, hogy a jó gyakorlatok megerősödjenek egy-egy intézményben.
***
Irodalomjegyzék az intézeten kívüli szülésre vonatkozóan:
– Wagner–Gunning i. m. 45-46., 56. o.
– Hutton et al.: Perinatal or neonatal mortality among women who intend at the onset of labour to give birth at home compared to women of low obstetrical risk who intend to give birth in hospital: A systematic review and meta-analyses. In: EClinicalMedicine 14 (2019) 59-70. Internetes elérhetősége: https://www.thelancet.com/journals/eclinm/article/PIIS2589-5370(19)30119-1/fulltext
– Reitsma et al.: Maternal outcomes and birth interventions among women who begin labour intending to give birth at home compared to women of low obstetrical risk who intend to give birth in hospital: A systematic review and meta-analyses. In: EClinicalMedicine 21 (2020) 100319. Internetes elérhetősége: https://www.thelancet.com/journals/eclinm/article/PIIS2589-5370(20)30063-8/fulltext
– Birthplace in England Collaborative Group: Perinatal and maternal outcomes by planned place of birth for healthy women with low risk pregnancies: the Birthplace in England national prospective cohort study. In: British Medical Journal 2011;343:d7400; Internetes elérhetősége: https://doi.org/10.1136/bmj.d7400
Kísérő és dúla együttes jelenlétének engedélyezése iránti petíciók:
https://www.peticiok.com/search.php?q=apa+%C3%A9s+d%C3%BAla
***
2026. 02. 03.
dr. Ecsedi Gabriella
jogász, dúla, népegészségügyi szakember,
önkéntes szoptatási segítő, babahordozási tanácsadó
https://www.instagram.com/szuleskonyv