Összefoglaló az egészségügyi szakmai irányelvek mibenlétéről és jogi kötőerejéről
„– Doktornő, azt szeretném, hogy várjunk még, ne indítsák a 41. héten a szülésemet.
– Sajnos, nem lehet. Ez a protokoll.„
„- Doktor úr, szeretném megpróbálni a VBAC-et akkor is, ha indítani kell.
– Az előző baba császárral született? Akkor nem indítunk. Kiírom programcsászárra, nálunk ez a protokoll.”
„- Doktornő, szülés után mikor kapom meg a babámat?”
– Nálunk az a protokoll, hogy megszületése után azonnal az anyára tesszük az újszülöttet.”
Amikor várandósként vagy szülő nőként tájékozódunk, kérdezünk vagy kérést fogalmazunk meg, az egészségügyi személyzet válaszában gyakran elhangzik az „ez a protokoll” kifejezés. De mit is jelent valójában ez a szó? Milyen szintű és témájú protokollok léteznek, és mit tartalmaz az érvényes országos protokoll? Hol ismerhetjük meg a szövegét? Kötelező-e alkalmazni, vagy eltérhet tőle az orvos? Járjuk most körül ezeket a kérdéseket!
Mi a protokoll?
A protokoll elnevezés az elmúlt két évtizedben többféle tartalmat takart:
– 2006 és 2013 között az egészségügyi ellátás egyes részterületeit országos szinten szabályozó szakmai iránymutatásokra használták,
– 2013 után az egyes egészségügyi intézmények által kidolgozott, az országos szakmai irányelvek gyakorlati alkalmazását helyi szinten segítő dokumentumok neve lett.
A mindennapi szóhasználatban még ma is gyakran használják a protokoll szót mind az országos, mind a helyi szintű iránymutatásokra.
Helyesen tehát:
– az országos szintű szakmai iránymutatás: egészségügyi szakmai irányelv,
– a helyi szintű eljárásrend: helyi szakmai ellátást szabályozó dokumentum, vagyis jelenlegi nevén protokoll.
Mivel a helyi szakmai ellátást szabályozó dokumentumok nem lehetnek ellentétesek az országosan érvényes szakmai irányelvekkel, így ebben a cikkben a fő hangsúly az országos irányelveken van.
Mi az egészségügyi szakmai irányelv?
Az egészségügyi szakmai irányelv = követendő egészségügyi szakmai iránymutatás, amelytől az orvos indokolt esetben eltérhet. (A továbbiakban röviden irányelvnek nevezem.)
Az irányelvek létrehozásáról jogszabály rendelkezik. Az határozza meg, hogy kik milyen eljárásban alkotják meg, mikor kell felülvizsgálni, és hogy el lehet-e térni azoktól. Ez a jogszabály a vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályairól szóló 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet. (A rendelet szövege itt olvasható: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159268.360053.)
Az irányelv jogszabályi fogalma szerint ajánlássorozat, amelynek célja az, hogy bizonyítékokon alapuló, egységes szakmai alapelvek gyűjteményeként segítse az ellátók és ellátandók egy-egy meghatározott típusú egészségügyi ellátással kapcsolatos döntéseit. Vagyis nemcsak az egészségügyi dolgozóknak szól, hanem a pácienseknek is.
Az egészségügyi szakmai irányelveket az egészségügyi szakmai kollégium által megbízott szakember csoport dolgozza ki. Az irányelveket az irányelvben meghatározott időközönként, általában három évenként felül kell vizsgálni.
Az irányelvek az Egészségügyi Közlönyben jelennek meg (online is), és bárki által elérhetők, megismerhetők az Egészségügyi Szakmai Kollégium honlapján is (itt: https://kollegium.aeek.hu/Iranyelvek/Index).
Milyen szülészeti témákban létezik irányelv?
Jelenleg (2026 június) a következő szülészeti témákban léteznek országos irányelvek:
- hüvelyi szülés; érvényessége: 2025. 02. 19. – 2028. 02. 18.
- szülésindítás (szülésindukció); érvényessége: 2025. 09. 30. – 2028. 09. 29.
- császármetszés; érvényessége: 2025. 10. 16. – 2028. 10. 15.
- a méhen belüli, élő várandósság megállapításáról és rizikóbesorolásáról a várandós gondozásba vétele céljából; érvényessége: 2025. 11. 20. – 2028. 11. 20.
- az alap ultrahangvizsgálatokat végző szülészeti-nőgyógyászati szonográfusok szakmai tevékenységéről; 2023. 08. 15. – 2026. 08. 14.
- a koraterhességi diagnosztikus és az alap (basic) szülészeti ultrahang-szűrővizsgálatokról; érvényessége: 2023. 08. 15. – 2026. 08. 15.
- a fenyegető koraszülés diagnózisáról, megelőzéséről és a kezeléséről; érvényessége: 2023. 12. 22. – 2026. 12. 21.
A hüvelyi szülés kísérése tárgyában:
– 2019 vége előtt egyáltalán nem készült országos irányelv, így az egyes kórházak vezetőségei saját elképzeléseik szerint alakították ki helyi protokolljaikat – ha készítettek ilyen írott dokumentumot;
– 2019. december 17. és 2022. november 15. között volt érvényben az első országos irányelv e témában: a családbarát alapelvekre épülő szülészeti és újszülött-ellátásról szóló irányelv;
– 2022 vége és 2025 februárja között ismét nem volt érvényes irányelv;
– az újat, ami ma is érvényes, 2025. február 19-én tették közzé az Egészségügyi Közlönyben.
Ennek címe: a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a családközpontú alapelvekre épülő szülészeti és újszülöttellátásról.
A 2028. február 19-éig érvényes irányelv teljes szövege itt olvasható:
EGESZSEGUGYI_KOZLONY/2025/3/EGK_2025_003.pdf
A szülésindítás tárgyában:
– az első országos irányelv 2008. február 21. és 2009. december 31. között volt érvényben,
– 2010-től 2025 őszéig nem volt jogilag érvényes országos szülésindítási szakmai irányelv,
– 2025. szeptember 30-án, az Egészségügyi Közlöny 2025. évi 17. számában jelent meg a Belügyminisztérium szülésindukcióról szóló egészségügyi szakmai irányelve, amelynek érvényességi ideje három év.
Az irányelv teljes szövege itt olvasható:
EGESZSEGUGYI_KOZLONY/2025/17/EGK_2025_017.pdf
A császármetszés tárgyában:
– az első országos irányelv 2006. március 24. és 2008. december 31. között volt érvényben,
– a 2009 eleje és 2025 ősze közötti 17 évben nem létezett jogilag érvényes irányelv-gyűjtemény,
– 2025. október 16-án, az Egészségügyi Közlöny 2025. évi 18. számában jelent meg a Belügyminisztérium császármetszésről szóló egészségügyi szakmai irányelve; érvényességi ideje szintén három év.
Az irányelv teljes szövege itt olvasható:
EGESZSEGUGYI_KOZLONY/2025/18/EGK_2025_018.pdf
El lehet-e térni az irányelvektől és a protokolloktól?
Az irányelv jogi kötelező erejének kérdése két szinten merül fel.
1) Országos irányelv vs. helyi irányelvek
Az egyes kórházak alkothatnak helyi protokollokat, amelyek az országos irányelvekkel együtt érvényesek: ha egy témában létezik országos irányelv, akkor a kórház saját protokolljában legfeljebb kiegészítheti, részletezheti azt, de azzal ellentétes ajánlásokat nem fogalmazhat meg.
2) Irányelv/protokoll vs. az adott nő helyzete, kívánsága és/vagy az adott egészségügyi dolgozó véleménye, szándéka
Azaz: kötelező-e az egészségügyi dolgozóknak az irányelvek/protokollok ajánlásait követve eljárniuk?
A 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet ajánlás-sorozatként definiálja az irányelvet, és az „ajánlás” szó azt sugallja, hogy a benne leírt eljárás „javasolt, de nem kötelező”. Ugyanakkor ugyanez a rendelet egyértelműen kimondja, hogy „Az egészségügyi ellátás az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásainak figyelembevételével történik, azoktól – indokolt esetben – dokumentált módon el lehet térni. […]” [2. § (1) bekezdés].
Jogi szövegekben a kijelentő mód („történik”) azt jelenti, hogy az adott előírás kötelező.
Az irányelvbeli ajánlások kötelezően követendő voltát támasztják alá az alábbi jogszabályi előírások:
- a 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet kimondja [2. § (1) bekezdés], hogy az orvos, szülésznő szakmai ellenőrzésekor a számonkérés alapját az ajánlások képezik;
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint az ellátást igénybe vevő személynek joga van megfelelő ellátáshoz, és az ellátás akkor megfelelő, ha az irányelvek megtartásával történik [7. § (1)-(2) bekezdés], valamint
- az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről szóló 16/2019. (VII. 30.) EMMI rendelet így szól:
„1. § E rendelet alkalmazásában:
b) szakfelügyelet: az egészségügyi ellátás teljes folyamatában […] a szakmai előírások, protokollok érvényesülésének hatósági célú ellenőrzése […]”
„4. § (7) A szakfelügyeleti tevékenysége során a területi szakfelügyelő […] a szakfelügyeleti vizsgálat alá vont egészségügyi szolgáltatónál […] vizsgálja:
a) az egészségügyi tárgyú jogszabályok, valamint az egészségügyi szakmai irányelvek, protokollok előírásainak végrehajtását,”
„10. § (8) A szakfelügyelő a lefolytatott vizsgálat vagy helyszíni ellenőrzés alapján kezdeményezi […] az alábbi hatósági intézkedések megtételét:
d) a szakmai irányelvek, protokollok, helyi eljárásrendek előírásai végrehajtásának betartatása, […]”
A 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet megengedi, hogy az orvos, szülésznő indokolt esetben eltérjen az irányelvben foglaltaktól: „Az egészségügyi ellátás az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásainak figyelembevételével történik, azoktól – indokolt esetben – dokumentált módon el lehet térni. […]” [2. § (1) bekezdés]. Ebből az következik, hogy indok nélkül nem lehet eltérni azoktól. Ha az orvos/szülésznő nem az irányelv szerint jár el, akkor ennek tényét és indokát írásban rögzítenie kell.
A jogi előírás szerint tehát az orvosnak azt is írásban kell indokolnia, ha pl. nem biztosítják, hogy a nő maga válassza meg a kitolási testhelyzetét; vagy ha élettani szülésnél nem késleltetetten látják el a köldökzsinórt; vagy császármetszés esetén nem adják oda a babát az anyának a varrás idejére! Szülésindítás esetén írásba kell foglalni, ha az anya méhszájérlelés és szülésindítás előtt esetleg nem részesül – mind az indítás, mind a várakozás előnyeit és kockázatait felölelő – részletes tájékoztatásban; vagy ha sikertelen szülésindukció esetén (ha annak feltételei adottak) nem biztosítják az anya számára a szülésindítás elhalasztásának és legkorábban 3 nap múlva történő újbóli megpróbálásának a lehetőségét, hanem császármetszést végeznek.
Az én értelmezésem szerint az országos ajánlásokat, és ennek megfelelően a helyi eljárásrendeket is – a nő önrendelkezési jogának keretei között – az egyedi esetekhez, az adott várandós, illetve szülő nő helyzetéhez, személyiségéhez, kívánságaihoz, döntéseihez (ld. az ellátásokba való beleegyezés és a visszautasítás jogát), valamit az ő és magzata egészségi állapotához igazítva kell alkalmazni, s az ezen körülmények által indokolt esetekben lehet eltérni az ajánlásoktól és más eljárást követni. Az irányelvtől való eltérést tehát akár pusztán a szülő nő kérése is indokolhatja.
Előfordulhat olyan helyzet, hogy az orvos vagy a szülésznő azzal indokol egy javasolt beavatkozást, hogy abban a kórházban „az a protokoll”, miközben az országos szakmai irányelv más ajánlást tartalmaz az adott beavatkozásra vonatkozóan. Mint láttuk, ez jogszerűtlen gyakorlat, hiszen a helyi protokoll nem mehet szembe az országos irányelv ajánlásaival. Emellett nehezíti, hogy a szülő nő gyakorolhassa az egészségügyről szóló törvényben foglalt önrendelkezési jogát (15. §), s egyben sérti a nő teljeskörű tájékoztatáshoz való jogát (13. §) és az orvos tájékoztatási kötelezettségét (134-135. §) is. Ilyen helyzetben érdemes lehet kérni, hogy az orvos/szülésznő foglalja bele az egészségügyi dokumentációnkba a kérésünket és az elutasítás tényét, annak pontos, részletes szakmai indokát.
A tájékozódás és a visszajelzés jelentősége
Ha várandósként szeretnél tájékozódni, hogy a körzetes kórház, ahová tartozol, vagy az általad választani tervezett magánszülészet gyakorlata mennyiben felel meg az érvényes egészségügyi szakmai irányelveknek, akkor adott a lehetőség, hogy – akár a kinyomtatott irányelvet zsebre téve – menj el a kórház által szervezett szülésfelkészítő előadásra és tedd fel a kérdéseidet.
Akár a szülésfelkészítő előadás után, akár később, a szülést követően megteheted, – akár csak egy rövid e-mailben – hogy visszajelzést adsz a kórházigazgatónak és a szülészeti osztály vezetőjének, ha úgy gondolod, hogy az ellátás valamely része – kívánságod ellenére – nem az irányelvKÉSZK ajánlásai szerint történne/történt, vagy éppen a kért eltérés nem történne/történt meg, és nem érted az indokát, vagy nem értesz egyet azzal.
A pozitív visszajelzésnek is van ereje: arra biztatlak, hogy azt is írd meg a kórháznak, hogy a szülés és a gyermekágyas napok során mi volt nagyon jó, hasznos, segítő hatású.
Nagyon fontos lenne, hogy a szülésnél jelenlevő személyek és az intézmény vezetője visszajelzést kapjanak arról, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevőként elégedettek vagytok-e az ellátással. Ha nincs visszajelzés, úgy tűnik, minden rendben van.
A levél a visszajelzésnek „barátságos”, együttműködésre törekvő formája – ám természetesen élhetsz más eszközökkel is: panaszt tehetsz, etikai eljárást vagy szakmai felügyeleti eljárást kezdeményezhetsz, vagy adott esetben akár polgári vagy büntető peres eljárást indíthatsz.
***
Minden várandósnak, illetve babát tervező/váró párnak kifejezetten ajánlom, hogy olvassa végig a családközpontú szülészeti és újszülött-ellátásról és a császármetszésről szóló irányelveket és szükség esetén a szülésindításról szólót is. A tájékozottság önbizalmat ad.
2026. 02. 02.
dr. Ecsedi Gabriella
jogász, dúla, népegészségügyi szakember,
önkéntes szoptatási segítő, babahordozási tanácsadó
https://szuleskonyv.hu/index.php/apakonyv
https://www.instagram.com/szuleskonyv
Facebook: Szüléskönyv – Szülés, Császármetszés, VBAC
https://www.facebook.com/profile.php?id=100067189703367