Henci Goer: Szülésindítás a 39. héten – mit mutatnak valójában a számok?

Ezt az interjút az Intentional Birth rögzítette 2024-ben, „The Induction Equation” – A szülésindítás egyenlete” című interjúsorozatuk részeként.

The original interview and full series can be purchased here through our site. 
Az eredeti interjút és a teljes sorozatot ide kattintva tudod megvásárolni.

This is the only way to access the interview. Your welcome to include this bit if you’d like!
Csak így érheted el az eredeti interjúkat. Jelöld meg a forrást, ha felhasználod.

Here is our contact info if it makes sense to include it:
Itt vannak az elérhetőségek, amiket jelölj meg:
Website: https://www.intentionalbirth.co/
Instagram: https://www.instagram.com/intentional.birth/

Henci Goer szüléskutató, egészségügyi író, több évtizedes tapasztalattal a szülészeti kutatások elemzésében. Munkássága nagy vizsgálatok adatait értelmezi abból a szempontból, hogy azok mit jelentenek a várandósok és a babák számára.

Az alábbi összefoglaló egy szakmai előadásán alapul, amely az úgynevezett ARRIVE-vizsgálat adatait elemzi, amely világszerte nagy hatással volt a szülésindítás gyakorlatára.

Mi az a választott szülésindítás?

A választott szülésindítás azt jelenti, hogy nincs valódi orvosi oka annak, hogy a szülést megindítsák, mégis megtörténik.

Gyakori indokok:

• a betöltött 39. terhességi hét,
• elővigyázatosság,
• szervezési vagy kényelmi szempontok.

Ez különbözik attól, amikor valós egészségügyi veszély áll fenn az anya vagy a baba számára, és a szülés mielőbbi befejezése indokolt.

Milyen feltételezések állnak a szülésindítás mögött?

A szülésindítás elterjedését két alapgondolat táplálja:

• a kivárásnak nincs előnye,
• a szülésindítás nem ártalmas.

A bemutatott adatok azonban mindkét állítást megkérdőjelezik.

A várakozás során a szervezet olyan hormonális folyamatokat fejez be, amelyek:

• felkészítik a babát a megszületésre,
• segítik a vajúdás ritmusát,
• támogatják a szoptatást,
• erősítik az anya–baba kötődést.

A szülés mesterséges megindítása megszakítja ezt a folyamatot.

Növeli-e a szülésindítás a császármetszés esélyét?

A kutatások következetesen azt mutatják, hogy első szülésnél a szülésindítás növeli a császármetszés valószínűségét.

Több tanulmány szerint:

• 100 első szülésre vetítve 15–24-gyel több császármetszés történik,
• különösen akkor, ha a méhszáj még nem áll készen a vajúdásra.

Ez akkor is igaz, ha előtte méhszájérlelő kezelést alkalmaznak.

Mi az ARRIVE-vizsgálat?

Az ARRIVE-vizsgálatot 41 amerikai kórházban végezték.Résztvevők:

• 6106 egészséges,
• alacsony kockázatú,
• első gyermeküket váró nő,
• egy magzattal,
• fejvégű fekvésben.

A nőket két csoportra osztották:

• egyik csoport: szülésindítás a 39. héten,
• másik csoport: kivárás vagy későbbi beavatkozás.

A vizsgálat eredményei:

• császármetszés:
  • szülésindítás: 19%
  • kivárás: 22%
• újszülöttkori súlyos problémák:nem volt érdemi különbség
• speciális újszülött-ellátás: 12% vs. 13%

Ezek alapján sok helyen azt a következtetést vonták le, hogy„a 39. heti szülésindítás csökkenti a császármetszést”.

Miért félrevezető ez a következtetés?

A vizsgálat körülményei nem tükrözik a hétköznapi ellátást.

Fontos tények:

• a vizsgálatban részt vevő orvosok szigorúan betartották az irányelveket,
• a császármetszési arány jóval alacsonyabb volt, mint az átlagos kórházakban.

Egy michigani adatbázis szerint:

• a lassú haladás miatt végzett császármetszések 43%-a nem felelt meg ezeknek az irányelveknek.

Mi történt valójában a „kivárásos” csoportban?

Egy későbbi elemzésből derült ki, hogy:

• a kivárásos csoport 37%-ánál mégis indították a szülést,
• a tervezett indításos csoportban ez az arány 94% volt.

A kivárásos csoporton belül:

• spontán szülés esetén: 15% császármetszés
• szülésindítás esetén: 33% császármetszés

Ez óriási különbség.

Mi történik, ha a szülés magától indul?

A számok egyértelműek:

• spontán indulás a 39. héten: 12% császármetszés
• szülésindítás ugyanitt: 19–29%

Ha minden nő megvárhatta volna a spontán indulást, a császármetszések aránya jelentősen alacsonyabb lett volna.

Az infúzióban adott oxitocin hatásai

A szülésindítás során gyakran használnak oxitocint infúzióban.

Fontos különbség:

• a szervezet által termelt oxitocin az agyban is hat,
• az infúzióban adott oxitocin (pitocin) nem jut át a vér–agy gáton.

Ennek következményei:

• nem csökkenti a félelmet,
• nem segíti a fájdalom feldolgozását,
• nem támogatja a kötődést,
• erősebb, szabályozatlan fájásokat okozhat.

Emellett növeli:

• a magzati oxigénhiány,
• a szülés utáni vérzés kockázatát.

Gyakoribb indokok – és mit mutatnak a számok?

Túlhordás esetén (megjegyzés: betöltött 40-42 hét között terminustúllépés, betöltött 42 hét után túlhordás)

Egy nagy összefoglaló elemzés szerint a valóban megelőzhető halálozás:

• kivárásnál: 6 eset 10 000 szülésre
• szülésindításnál: 0 eset 10 000 szülésre
• Ez a különbség olyan kicsi, hogy akár a véletlen műve is lehet.

Magzatburok repedése esetén az újszülöttkori fertőzés:

• kivárásnál: 4%
• azonnali indításnál: 3%

Ha nem végeznek gyakori hüvelyi vizsgálatot, nincs különbség a fertőzési arányban.

Magas vérnyomás

• Az ARRIVE-vizsgálatban: 16% kapott ilyen diagnózist
• Más kutatások szerint: ugyanez az arány csak 5%
• Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a magas vérnyomás miatti indítások több mint fele nem felelt meg a diagnózis feltételeinek.

Létezik jobb megoldás?

A fiziológiás szemlélet:

• támogatja a természetes folyamatokat,
• csak valódi szükség esetén avatkozik be.
• Bizonyítottan csökkenti a császármetszést:
  • folyamatos érzelmi támogatás,
  • bábai szemléletű gondozás,
  • mozgás vajúdás közben,
  • kevesebb felesleges vizsgálat.

28–39 szülésindítás szükséges egy császármetszés megelőzéséhez. Ugyanez a szám folyamatos támogatással két császármetszést előz meg.

Összegzés: mit tanít az ARRIVE-vizsgálat?

A legalacsonyabb kockázat a természetes folyamatot támogató ellátásban van.

Az ARRIVE-vizsgálat valójában azt mutatja meg, hogy

• a rutinszerű szülésindítás nem hoz jobb eredményeket,
• a kivárás és a támogatás biztonságosabb és kíméletesebb.

A szülésindítás nem ártalmatlan rutinbeavatkozás, hanem komoly döntés valós következményekkel.

(Forrás: Henci Goer: What Does the ARRIVE Trial Really Tell Us? című szakmai interjú)

• Ha nem (úgy) sikerült – Javaslatok a kedvezőtlen szülésélmény feldolgozására
  Összeállította: Professzor dr. Varga Katalin pszichológus és Ördögh Csilla pszichológus, perinatális szaktanácsadó, ELTE Affektív Pszichológia Tanszék Ezzel a javaslatsorral azokat az édesanyákat, édesapákat és babákat szeretnénk támogatni, akik szülése, születése nem úgy sikerült, ahogy tervezték, ahogy szerették volna. Ez sokunkkal megesett, megesik. Éppen ezért tudjuk, milyen jó, ha mennél hamarabb le tudjuk tenni a csalódottság… További információ: Ha nem (úgy) sikerült – Javaslatok a kedvezőtlen szülésélmény feldolgozására
• MAP™ a jobb szülésért – várandós strukturális felmérés és korrekciók
  A várandósság során nemcsak a hormonális folyamatok, hanem a test strukturális egyensúlya is hatással lehet arra, hogyan helyezkedik el a baba, és hogyan tud alkalmazkodni a rendelkezésére álló térhez. A MAP™-módszer ezt a testi egyensúlyt vizsgálja, és egyszerű, testfókuszú megközelítéssel támogatja.  Mi a MAP™ -módszer gyakorlati szerepe?  A módszer megalkotója Debra McLaughlin, amerikai mesterbába, professzionális… További információ: MAP™ a jobb szülésért – várandós strukturális felmérés és korrekciók
• Szülésindítás veszteség esetén – amikor nem az élet ünnepe, hanem a búcsú ideje jön el
  Figyelem: A következő szöveg olyan helyzeteket tárgyal, amelyek eltérnek a megszokott szülésindítástól és érzelmileg felkavaróak lehetnek, mert a baba vagy az anya egészségét veszélyeztető helyzetekről szól. Diagnózis, döntés, szülésindítás és a méltóság kérdése Egy súlyos magzati diagnózis pillanata gyakran olyan, mintha megállna az idő. Az addig növekvő élet története hirtelen orvosi kifejezésekké, százalékokká és döntési… További információ: Szülésindítás veszteség esetén – amikor nem az élet ünnepe, hanem a búcsú ideje jön el
• Dr. Szőke Henrik – csecsemő- és gyerekgyógyász
  Az ipari társadalom és a természetes életfolyamatok Dr. Szőke Henrik Antropozófus orvosWHO tanácsadó szakértőHagyományos kínai orvoslásPszichodráma vezetőKIP- és NLP terapeuta (pszichológiai eljárások)Asztma- és ekcéma tréner A modern társadalmak magukkal hozták a beavatkozásokat. Ha sietettjük a szülést korai adaptációs zavarokat, légzési zavarokkal, izomtónus zavarokkal találkozunk. Gyermekorvosként, a gyermek szemszögéből: Dr. Szőke Henrik csecsemő- és gyermekorvos www.drszokehenrik.hu… További információ: Dr. Szőke Henrik – csecsemő- és gyerekgyógyász
• Szülésindítás egészségi indok nélkül – létezik „rizikócsökkentő” szülésindítás?
  Rizikócsökkentő szülésindítás egészségi ok nélkül: miért került bele az új protokollba, és miért nem ajánlják egybehangzóan a szülészettel foglalkozó szakemberek?